2014. június 17., kedd

Internetes társkeresésről....

                                                  

Internetes társkeresésről... Aki a világhálón aktívan közeledik másokhoz, megnöveli az esélyét, hogy megtalálja a megfelelő partnert. Ne mulasszuk el az izgalmas lehetőségeket: aki nem mer, az nem nyer! Gyakran megfigyelhető az 50 feletti nőknél, hogy a partnerkeresésben várakozó álláspontra helyezkednek. Például beregisztrálnak egy online társkereső oldalra, és várják, hogy valaki megtalálja őket. Majd 1-2 hónap múlva arról panaszkodnak, hogy nem sok minden történik. Ennek a generációnak nagy része még a hagyományos nemi szerepekben nevelkedett, és ezért a társkeresésben gyakran nagyon szerep-sztereotípiák szerint viselkedik. Az ő tapasztalataikból kiindulva a férfinak kell a nőt megszólítania, és nem fordítva. Azonban az internetes társkeresés ennél modernebb. Sok férfi élvezi, ha a nők aktívvá válnak és megteszik az első lépést. Ráadásul a világhálón szívesen levetik a klasszikus szerepüket és hátradőlnek. Ne felejtsük el: a színvonalas és képzett, bizonyos társadalmi megbecsüléssel rendelkező 50 feletti férfiak egy nagyon keresett célcsoport. Van tehát néhány vetélytársnő. Aki aktívan közeledik másokhoz, megnöveli az esélyét, hogy megtalálja a megfelelő partnert. Sok nő attól fél, hogy ha kezdeményez, kikosarazzák. Persze ez is benne van a pakliban. De miért mindig a férfiaknak kell vállalniuk ezt a kockázatot? Aki nem mer, az nem nyer, és ezért mindenkinek fel kell tennie a kérdést, hogy a társkeresésben melyik stratégia számára a megfelelő, és mérlegelni kell az előnyöket, illetve a hátrányokat. Kezdetben bizonyára furcsa elhagyni a kivárás komfortzónáját. Természetesen semmit nem kell elhamarkodni, mindenki válasszon olyan tempót, amelyben jól érzi magát. A legjobb azokon a napokon szakítani a régi szokásokkal, amikor magabiztosnak és elégedettnek érezzük magunkat. Ez rögtön észrevehető a kisugárzásban, és gyakran lendületes sorokban fejeződik ki az első megszólításnál is. Fontos, hogy ne bátortalanodjunk el akkor sem, ha nincs sikere az első próbálkozásnak, és elutasító a válasz. Segít ebben az esetben, ha tisztázzuk magunkban, hogy nem felelhetünk meg mindenki ízlésének. Mindenkinek joga van végül is a választásra, és így annak is, akit megszólítottunk.




Igen, valóban , mi 50-60 felett hagyományos felfogásban nevelkedtünk. Nekem viszont az a tapasztalatom, hogy egy nő rendkívül rugalmas tud lenni és könnyebben túl tudja tenni magát neveltetésén. Így tettem én is, regisztráltam társkereső portálokon, kezdeményeztem is.Legtöbben válaszra sem méltattak, aki meg válaszolt, az megszólítás nélkül ” na levelezzünk” vetette oda. Aki meg több időt szánt rá, ott előbb utóbb kibújt a szög a zsákból,hogy mit tart rólam, és a hozzám hasonlókról, akik mutogatják az interneten magukat. Kb. 30 – 40 próbálkozásom volt, mert nem akartam elhinni, hogy a magyar férfiak ilyen bizonyítványt állítsanak ki magukról. ” Szemre való menyecske vagyok” Tudom, hogy mindenkinek más az ízlése.Azt is tapasztaltam, hogy még 60-on túl is 30-40 éves partnert keresnek maguknak. Önkritika nincs, hímsovinizmus túlteng. A negatív tapasztalatok ellenére még nem döntöttem úgy, hogy egyedül fogom leélni az életemet, de sok nőtársam már igen. Nem azért döntöttek így, mert bátortalanok….. érdemes lenne kideríteni, hogy miért ?
                                                           


Forrás :Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése