2014. május 7., szerda

A hullócsillag nem csillag – hát akkor mi?

Ma a gyerekek is tudják, hogy a hullócsillagok nem az égről leszánkázó csillagok. De akkor mik? Már az ókori görögök is ismerték a helyes megoldást. Egy földet érő meteoritról Apollóniai Diogenész i. e. 467-ban megállapította, hogy az egy égből érkező kődarab, és feltehetőleg ilyen kődarabok felelősek a csillaghullásként ismert fényjelenségekért. Ám mintegy 150 később Arisztotelész cáfolta ezt az elképzelést, szerinte a fényes légköri jelenségeknek nincs közük a furcsa kövekhez. Így a meteorjelenségek vizsgálata egészen az 1700-as évek végéig kiszorult a csillagászati vizsgálódások köréből. Az azonban Arisztotelész érdeme, hogy ő nevezte el a fényjelenséget meteornak, azaz szó szerint ’magasban lebegő’-nek.
Az 1800-as évek közepén ismerték fel azt, hogy a fényjelenségeket a Nap körül keringő anyagfelhők, azaz meteorrajok okozzák, és hogy ezeknek az üstökösökkel van kapcsolata. Azt azonban ekkor még nem tudták eldönteni, hogy ezek az anyagfelhők az üstökösökről leszakadnak-e, vagy ezek állnak össze később üstökössé. Később az előbbi nézet helyessége bizonyosodott be. A magyar Konkoly Thege [konkoli tege] Miklós (1842–1916) élenjárt a meteorjelenségek vizsgálatában: színképvizsgálataival igazolta a meteorrajok és az üstökösök közötti kapcsolatot.

És a csillagok?

De miért nem csillagok a hullócsillagok? Csillagászati értelemben csillagnak azokat az égitesteket nevezik, melyeknek a bennük zajló maghasadási folyamatoknak köszönhetően saját fénye van. A hullócsillagokban nem maghasadás zajlik, egyszerűen elégnek a légkörben. A Földhöz legközelebb található csillag a Nap, mely körülbelül 5 milliárd éves csillag. A nap szó eredete bizonytalan. Ugor származtatásának hangtani és alaktani nehézségei vannak. A szó elsődleges jelentése a ’Nap, csillag’ lehetett. Ebből névátvitellel alakult ki a ’nappal’, majd a ’24 órás időszak’, másrészt a ’napsütéses hely’ jelentés.
Napfogyatkozás
Napfogyatkozás
(Forrás: Wikimedia Cimmons / MKcray / CC BY-SA 3.0)
A napot a köznyelvben nem szoktuk csillagnak nevezni, viszont a közeli, igen fényes bolygókat, melyek csupán a nap fényét tükrözik vissza, gyakran csillagnak tituláljuk. Ennek legismertebb példája a Vénusz, melyet többek között esthajnalcsillagnak, hajnalcsillagnak vagy vacsoracsillagnak neveznek. A csillag szó egy finnugor kori hangfestő szócsalád tagja, csakúgy mint a csillog, csillámlik, csillan. Az ómagyar kor végéig emellett párhuzamosan élt egy másik ’csillag’ jelentésű szó is, a húgy. Ez egy uráli eredetű szó, melyet például az Orion csillagkép népi Kaszahúgy elnevezésében lelhetünk fel ma. Az ezzel a szóval azonos alakú húgy ’vizelet’ szó szintén az uráli korból származik, ám másik tőből. A csillag szó körülbelül a XVI. századra kiszorította a ’csillag’ jelentésű húgy szót.
Kaszás, Orion vagy Kaszahúgy
Kaszás, Orion vagy Kaszahúgy
(Forrás: Wikimedia Commons / Michelet B / GNU-FDL 1.2)
Az égen szikrázó csillagokat manapság egyre nehezebb megfigyelni a fényszennyezés miatt. A települések utcai lámpái, a járművek világítása miatt éjszaka közel sincs olyan sötét, mint az emberek által nem lakott vidékeken. Így a csillagok fénye egyre kevésbé látható. A Dél-Dunántúlon hozták létre Európa első olyan területét, ahol igyekeznek minimálisra csökkenteni a fényszennyezést és ezzel elősegíteni a csillagok megfigyelését. Ez a 2009-ben megalapított Zselici Csillagos Égbolt Rezervátum, mely a Zselici Tájvédelmi Körzet területén jelöltek ki. Hazánk másik hasonló területe a Hortobágy, mely 2011-ben nyerte el a címet. Ezzel a világ jelenleg elismert 10 Dark Sky Park ’sötét égbolt park’ címet viselő területeinek egyötöde Magyarországon van.
Ám ahhoz, hogy hullócsillagokat lássunk, nem kell feltétlenül a Zseliciségbe vagy a Hortobágyra utaznunk. Elég ha keresünk egy viszonylag sötét helyet, ahonnan az ég jelentős szeletét láthatjuk. Helyezzük magunkat kényelembe és várjunk.

Hatalmas meteorzápor várható május 23-ról 24-ére virradó éjszaka, óránként akár ezer hullócsillagot is láthatunk.

A Föld rövidesen keresztülmegy egy olyan törmelékfelhőn, amelynek anyaga a 209P/LINEAR nevű üstökösből hullott ki, valamikor az 1800-as években. Mivel ezt a periodikus, ötévente földközelbe kerülő üstököst csak 2004-ben fedezték fel, senki nem tudja, mennyire volt aktív több mint száz éve. Ha sok anyag hullott ki belőle, számos kisebb-nagyobb kőzetszemcse fog elégni a Föld légkörében, és ezzel egy új meteorrajt köszönthetünk – írja az Origo.
A jelenlegi becslések szerint a legjobb észlelési időszak május 24-e (szombat) reggel, magyar idő szerint 7 és 9 óra között lesz. A Naptól ekkor már nem látunk semmit, ezért érdemes 23-án este-éjjel, de főleg 24-én hajnalban, illetve 24-én este-éjjel próbálkozni.
A Perseidák produkálja az egyik leglátványosabb "csillaghullást", maximuma augusztus közepén van:
A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt. Népies nevük hullócsillag.

A babona szerint ha valamit kívántok a jelenség megfigyelésekor, akkor az beteljesedik. Ha egy hullócsillag kiemelkedő fényességgel jár, az a bolida (tűzgömb), és a zuhanás után esetleg megtalálható kőzetanyagot nevezik meteoritnek.

A hullócsillagokat misztikum és babona övezi már évezredek óta.

  • A legismertebb babona szerint, aki hullócsillagot lát és kíván valamit, annak valóra válik az álma.
  • Legáltalánosabb hiedelem szerint a hullócsillagok az elhunytak lelkei, és amikor látunk egyet, akkor a lélek kiszabadul a tisztítóhelyről
  • Egy néphit szerint a hullócsillagok egy-egy lány ártatlanságának elvesztését jelentik.
  • Egy asztrológiai felvetés szerint minden embernek megvan a maga csillaga, és amikor látunk lehullani egy csillagot, akkor igazából egy emberi élet alszik ki.
  • Erdélyben úgy tartják, hogy aki lát egy hullócsillagot, annak egy rokona hamarosan meg fog halni.
  • A litvánok szerint minden újszülött életének fonala egy csillaghoz van kötve, és amikor eljön a halál, kettészakítja a fonalat és a csillagot is magával rántja.
  • A skandináv világban úgy tartják, hogy régen a csillagok össze-vissza cikáztak az égen, de az istenek megunták a csillagok szertelen száguldozásait és mindegyiknek kijelöltek egy helyet, illetve egy pályát. Néhány csillag azonban fellázadt a korlátozás ellen és továbbra is száguldozik – ezek a hullócsillagok.
  • Anatóliában (Kis-Ázsiában) úgy tartják, hogy ha lehull egy csillag, akkor 40 nap múlva meghal az az ember, akié volt.


Vannak rajmeteorok, amelyek az év egy időszakában térnek vissza mindig. Ezek a rajok üstökösök, kisbolygók anyagából keletkeznek, és nagyjából azzal azonos pályán keringenek a Nap körül. A fiatalabb rajok kevésbé oszlanak szét a pálya mentén.

                                             
Forrás:Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése