2014. május 25., vasárnap

A diólevél gyógyhatását frissen és szárítva egyaránt kifejti.

                                                                

Kárpát-medencében szeretik a diót. Sok ház udvarán megtalálható ez a terebélyes lombkoronával rendelkező, nyáron menedéket biztosít a tűző napsugarakkal szemben a diófa. Nem is gondolnánk, hogy a levelei mennyi értékes anyagot tartalmaznak, amelyek különböző betegségek kezelésére is alkalmas.

A levelekből teát kell főzni. De nem nyersen, hanem szárított formában. A leveleket addig kell összegyűjteni, amíg még szép sötétzöldek, így a begyűjtési periódus június és augusztus között kel megtörténjen, hiszen azután már megjelennek a rozsdafoltok.

szárításra egy olyan helyet kell találni, ahol nincs por. A szárítás után össze kell vágni-törni a leveleket, majd ismét következhet egy kis szikkasztás.A teának élénkítő hatása van, tonizálja az arcbőrt, méregtelenít, salaktalanít, serkenti a máj tevékenységét és szabályozza a vérnyomást, de ugyanakkor tisztítja a vért is, és az emésztést is segíti.
A népi gyógyászatban pedig közismert az antibakteriális hatása. A levelekben olyan hatóanyag is van, amely összehúzza a beleket, ezért hasmenésre és gyomorhurutra is lehet alkalmazni a diólevél teát. Ebből naponta 1–3 teáscsészével ajánlatos elfogyasztani, a kúra hat hétig tart, de után 3–4 hétig szünetet kell tartani.
Azok is ihatják a teát, akiknek nőgyógyászati (fehérfolyás, méhgyulladás) problémáik vannak, vagy pedig tejallergiában, ekcémában, vagy visszérben szenvednek.
A levelében található anyagoknak - többek között naftokinon származékok (juglont), flavonoidok, illóolajok - köszönhetően külsőleg bőrbetegségekben, pattanások, kelések, fekélyek, ekcéma esetén lemosásra, borogatására alkalmazzák teáját, aranyér ellen pedig a növényből készített ülőfürdő javallott. A diókopács juglont és hidrojuglon glikozidokat tartalmaz.

A dió egyúttal vértisztító hatású, illetve gyomor- és bélhurut kialakulása esetén is alkalmazzák.


A diófalevél-tea cserzőanyagokban nagyon gazdag, kiváló szer a gyomor- és a bélhurut, illetve a hasmenés ellen. A diótea fertőtleníti a gyomrot és a beleket, összehúzza a gyulladásban lévő nyálkahártyát, megszünteti a szivárgó vérzéseket, elöli a kórokozó baktériumokat. A diókopács drogja csersavat (az éretlen még többet) és C-vitamint is tartalmaz. A főzetével mosott barna haj csillogóvá válik, sötétebb árnyalatot kap. Az olívaolajban kifőzött kopács kiváló hajkenő, dióolajként árusítják.

A diókopácsot diószüretkor, szeptember táján kell gyűjteni, míg levelét július- augusztus tájékán. Ehhez érdemes kesztyűt húzni, mert lemoshatatlanul sötétbarnára színezi a kéz bőrét. A gyűjtött kopácsot jól szellőző helyen szétterítve alaposan meg kell szárítani, de a már megromlott, penészes részeket előtte és közben el kell távolítani.

Maga a termés telítetlen zsírsavakban gazdag. Értékes tápanyagai és magas tápértéke miatt érdemes naponta egy-két szem diót elfogyasztanunk. A dióbél emellett esszenciális zsírsavakat, vitaminokat, kalciumot, fluort és magnéziumot tartalmaz, továbbá értékes fehérjéket. Különösen kiváló táplálék azoknak, akik sok szellemi munkát végeznek. A dió erősíti az idegeket, és talpra állítja a legyengült embert.

Azok a májbetegek, akik nem fogyaszthatnak zsiradékot, a diót nyugodtan ehetik, mert serkenti a máj működését, és ezzel az emésztést is. Jót tesz továbbá a termékenységnek és a hormonháztartásnak is.


Teakészítés: 1 púpozott teáskanál apróra vágott diólevelet 1/4 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk.
Adalék fürdővízhez és lemosáshoz: teljes fürdőhöz 100 gramm, lemosáshoz egy púpozott teáskanálnyi összeaprított levelet veszünk.
Dióeszencia: körülbelül húsz db., négyfelé vágott zöld dióval megtöltünk egy széles szájú üveget, leöntjük 1 liter gabonapálinkával, úgy, hogy 2-3 ujjnyira ellepje a diót. Az üveget jól lezárva 2-4 hétig a napon vagy más meleg helyen tartjuk. Utána leszűrjük, és palackokba töltjük. Szükség szerint egy-egy tele kávéskanállal fogyasztunk belőle.

Különleges borecet (vagy balzsamecet) szárított diólevélből és szárított zsályából  (a recept egy nagyon régi, bencés főapátságból származik, nevezetesen a Pannonhalmi Főapátságból. A borecetet a Pannonhalmi Főapátság nemrég forgalomba hozta, az eredeti receptbeli arányokat sajnos nem tudjuk, ezért mi csak tipp alapján készítettünk el egy dióleves-zsályás receptet)

  • Helyezzünk el egy jól záródó üvegbe 3-4 szárított diólevelet és vagy 5-6 zsályalevelet kb. fél liternyi fehérborból készült balzsamecetbe vagy borecetbe.
  • Hagyjuk az ecetet érlelődni a fűszernövényekkel együtt kb. 3 hétig. Utána szűrjük át egy díszes, formás szép üvegbe, amelyben tárolni fogjuk, és amelyben asztalra is tehetjük.


Gyermekgyógyászatban kifejezetten ajánlatos vérszegénység és sápadtság esetén, a csontnövekedést is segíti.,

A diólevél

A diólevél a gyógyító anyagok raktára. 

  • Mintegy 10 %-ban tartalmaz tannint (csersavat), nagyrészt ellagénsavval kapcsolódva, amit összefoglalóan ellagitanninnak neveznek, aminek rákellenes hatását jelenleg is kutatják. Keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza. 
  • Több mint 3 %-ban tartalmaz flavonoidokat (régebbi néven P-vitamint), közülük főleg kvercetint és kempferolt ( a dióbélben főleg miricetin fordul elő a flavonoidok közül), 0,8-1,0 %-ban tartalmaz C-vitamint.
  • Vannak a diólevélben monoglükozidok, juglon, (=5-hidroxi-1,4-naftolkinon), hidrojuglon. A juglonról bebizonyított tény, hogy vírusölő (HSV-1 vírus, a herpesz vírusa), baktériumölő és gombaölő (az emberi szervezetben állandóan jelen levő, az immunrendszer gyengesége esetén elhatalmasodó Candida albicans gombát és az egyik leggyakoribb nyári bőrbetegséget okozó Trichophyton rubrum gombát is). Egereken végzett kísérletek szerint a diólevél juglonjának tumorgátló hatása is van.
  • Kis mennyiségben, 0,001-0,03 %-ban illóolajok is vannak a diólevélben, amelyek között szintén találták gombaölő tulajdonságút. (Érdekességként még bizonyos rovarok csalogató feromon anyagai is vannak a diólevél illóolajai között.) Az illóolaj vizes desztillálással nyerhető ki, sűrűsödése 15 C-fokon következik be.


Általában javallott felhasználása:

  • Érzéstelenítésre
  • Hámszövet összehúzására
  • Tuberkulózis ellen
  • Vércukorszint csökkentésére
  • Fertőtlenítésre, baktériumölésre
  • Gombaölésre
  • Tonizálásra
  • Sebek gyógyulásának meggyorsítására
  • Szájfekély ellen
  • Torokgyulladásra
  • Kötőhártya-gyulladásra
  • Többféle bőrbetegségre
  • Fagyásra
  • A hüvely bántalmaira
 A diólevél szárítása

A diólevél gyógyhatását frissen és szárítva egyaránt kifejti. Tavasztól őszig rendszerint kéznél van a friss diólevél, de az év többi szakában már csak szárított levelet használhatunk, amit vagy magunk készítünk júniusi-júliusi egészséges, fényesen üde-zöld diólevélből, vagy gyógynövény-boltból szerezzük be. Ha boltban vesszük a diólevelet, a színét nézzük! A helyesen szárított diólevél kellemesen zöld színű. A megsárgult, megbarnult diólevél gyógyászati célra alkalmatlan.

20 db szép zöld diólevél 240-250 g súlyú. Ha zölden használjuk, a levélérről a levélkéket levágjuk, és a felhasználás céljától függően ha szükséges, a levélkéket felaprítjuk. Ha szárítjuk, a zöld diólevél levélkéit, vagy 1x1 cm-es kockáit szárítjuk. Száradáskor a levélkék felpöndörödnek, szép zöld színük megmarad, esetleg barnás beütést kapnak.

A szárítás történhet tiszta helyre egy rétegben kiterítve a napon, szélvédett helyen, vagy szellős teraszon, fészerben, stb. Egy m2-re kb. 20 db egész levelet számolhatunk, amiből száradás után kb. 60 g szárított levél lesz. A szárítást végezhetjük különböző szárító, aszaló berendezésekben is. A szárítás alatt lehetőleg ne fogdossuk a levelet, de ha egyszer megforgatjuk, az jó hatású!

A száraz diólevél könnyű, szinte súlytalan, törékeny. Ha levélnyéllel együtt szárítottuk, a levélnyél barna lesz, de a levelek megőrzik szép zöld színüket. A szárított leveleknek kellemesen fanyar ízük van. Hosszú állás után a szárított diólevél megbarnul, és elveszíti jellemző aromás illatát.


Szárítás után ha szükségesnek látjuk, a levél teafű-formára összetörhető. A szárított levelet a levegő nedvességétől elzártan - bádogdobozban, fadobozban, üvegben - száraz helyen tartsuk, nehogy újból felvegye a levegő nedvességét!

Angol gyógynövény-szakemberek nagy hívei a diólevél házilagos szedésének és szárításának. Úgy mondják, csak szép időben szedjünk diólevelet, miután a reggeli harmatot felszárította a nap. Akkor szedjünk, ha keleti szél fúj, mert az kedvezőbb az esőt hozó nyugati szélnél, és mivel szárazabb, elősegíti a szárítást. Hát, istenem, szép is az, ha az ember angliai otthonában szép napos nyári reggeleken szemléli az időjárást, a harmat felszállását, a szellő lengedezését! Így kell azt csinálni!

A gomba- és baktérium-foltos leveleket ne használjuk fel! - mondják az angol szakértők.

Angliában azt ajánlják, meleg, napos időben szárítsuk meg a leveleket a szabadban, de ne a napon, hanem félárnyékban, vagy árnyékban, mert akkor jobban megtartják szép színüket, és nem válnak "taplóssá", mint mondják. Helyezhetjük dróthálóra, kerti műanyag-hálóra, a talajtól mintegy 1 m-re, hogy a levegő szabadon járjon alatta is. De biztosabb, ha szobában, vagy meleg padláson szárítjuk a diólevelet. A szobaablakot nappal tartsuk nyitva, hogy a levegő cserélődjön. A diólevelet valamilyen szövetre fektetve szárítsuk. Ha nincs napos idő, - ez ott gyakran megesik - szellős, száraz fészerben, polcos állványon száríthatunk, kályhafűtés mellett. Vagy kerti üvegházban, ha szellőztetünk.

A száradó diólevelet harmattól, nyirkosságtól, záportól óvjuk.


Diólevél tea

Diólevél tea többféleképpen készíthető.
A különböző receptekben általában a száraz diólevél súly szerinti mennyiségét adják meg. Ha friss, zöld levelet használunk, nyugodtan vegyük a négyszeresét.

Bár a diólevél-főzet alkalmazásának módja sokféle lehet, - tea, főzet, oldat, fürdő, borogatás, szájvíz, gargarizálószer, beöntő vagy hüvelyöblítő, kenőcs, stb. - mindnek az alapja a diólevél hatóanyagainak főzéssel, áztatással való kinyerése. Az egyes receptek eltérhetnek.

Egy egyszerű diólevél tea recept:

Apróra vágott száraz diólevélből 1 púpozott teáskanállal egy bögre (2,5 dl) forró vízhez öntünk, állni hagyjuk, leszűrjük, esetleg újra melegítjük. A recepthez saját tapasztalat alapján hozzátehetem, hogy a zöld diólevelet nem kell összevágni, 0,5 l vízhez 4 közepes levél adható, levélkékre bontva. Rövid ideig kell forralni, és amikor már enyhe vagy ízlés szerinti színe van, leszűrve iható. Kellemes dióillatú.
FORRÁS:INTERNET
Szerkesztette:Szőkéné Ágota

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése