2014. április 16., szerda

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK



A húsvéti ünnepekhez kötődő szokások részben pogány (kiszézés, villőzés), részben keresztény (passió játék) gyökerűek. Húsvét két legnépszerűbb népszokása az öntözés (locsolkodás) és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkenni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel, kölnivel locsolnak. Locsolkodás helyett néhány Észak- és Nyugat-Magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés is egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Húsvét vasárnapjához számos munkatilalom is kapcsolódott, pl. tilos volt seperni, főzni, varrni, nem hajtották ki, és nem is fogták be az állatokat. Húsvét ünnepének étrendje is jellegzetes, az un. szimbólum ételek kerültek elsősorban a terítékre. – Első a bárány, a zsidóság Egyiptomból való menekülésének emlékére. – Másik eledel a tojás, az élet ősi szimbóluma, mely a kereszténységnél új tartalmat kapva, a feltámadás jelképe lett. (Újabb keletű húsvéti étel a sonka és a kalács, de a húsvéthoz kötődő újabb keletű szokás a gyermekek megajándékozása is)

HÚSVÉTVASÁRNAP
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. – A karancsalji palóc lányok és menyecskék húsvétkor tiszta fehérbe öltöznek. Jézus-keresés Húsvétvasárnapra virradó éjszaka volt szokás a Jézus-keresés. Ekkor a résztvevőknek meg kellett találni a faluban elrejtett Krisztus-szobrot. Határkerülés ~~~~~~~~~~~~ Húsvét napja a magyarságnál dologtiltó nap. Hajnalán vagy estéjén többfelé sokáig szokásban volt a határkerülés, (melyhez Zalaegerszeg- szegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek). Kárpát-Magyarország számos vidékén, különösképpen az „őrző” peremeken máig él a húsvéti határkerülés. Húsvét magasztos virradatán a régi ember hírül vitte a „rábízottnak”, a földnek is az Úr nagy győzelmét, a feltámadást, hogy az ártani akaró rosszat, a természeti csapásokat, a fényes ruhás Krisztus hatalmával a határtól elrettentse. Az elmúlt század derekán a székelyföldi legények és fiatal házasemberek Nagyszombaton vacsora után a templomot környező temetőben gyülekeztek, 's ott megválasztották alkalmi elöljáróikat: „a főkirálybírót”, a „dúló”-kat, a „bíró”-kat, a „pap”-ot, az „énekvezető”-t és másokat. – Aztán zsoltárokat zengedezve a templomot kerülték meg, majd az alkalmi pap imádságot rögtönzött, áldást kért, könyörgött a veszedelmek elhárításáért. Imádság után végigvonultak a falun imádkozva és énekelve az utcákon is. – Végül a határba látogattak el. Ott kitakarították a mezei forrásokat, hogy bő és jó ivóvizet adjanak, de megigazították a határ- cövekeket is – Rossz időjárás esetén azonban csupán a búzatáblákat járták végig; onnan visszatértek a templomba, imádkoztak, majd a pap áldásával és a főkirálybíró intelmeivel szétoszlottak.


Kikerülés-vsg
Határjáráskor a szomszéd falvak „kerülőivel” is találkoztak. Több falu embere várta együtt a húsvét hajnalon feltámadó Napot, 's tűz mellett együtt könyörgött békességért, áldásért.

A határjárás alatt zajongva, kereplőzve sőt, helyenként lövöldözve és időnként beszédeket mondva űzték el a gonoszt a határból. –Zalaegerszegen a határjárókat a pap és a hívek egész a falu végéig elkísérték. A határjárás szokásának cselekményei a tavaszi vetés mágikus védelmét szolgálta. Hajnalozás ~~~~~~~~~~ Némely helyen a határjárás után „hajnaloztak”. – A lányos és a fiatal menyecskés házak kapujára barkaágat tűztek. Ahol a kapuról reggel- re levették az ágat, oda másnap nem mentek locsolni. Amikor már hajnalodott, a legények fenyőágakat törtek, színes szalaggal, cifra pirossal, hímes tojással öltöztették, és kedvesük kapujára tűzték. – A fiatal házasok pedig „dideregtek”: az ablakok alatt fázósan bebocsátásukat kérték; eláldották a házbelieket és tréfásan kibeszél- ték a fiatalok titkát; játékukért jutalmat kaptak.
 

MULATSÁGOK ~~~~~~~~~~~~~~

Kakaslövés ~~~~~~~~~~ Húsvéti szokás volt (többek közt Erdélyben is) a kakaslövés. Még az 1950-es években is, Apáca községben, (Apáczai Csere János szülőfalújában,) gyakorolták a fiúgyermekek. – A farsanghoz, lakodalmakhoz és az aratáshoz is köthető népi szokás, de a húsvét egyik jellegzetességének  is számított.
A versenyzők régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszővel, de újabban már csak festett céltáblára. – A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját és nyílvesszőket lőnek rá. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. – A szokást kakasvacsora fejezi be.

Tojásgurítás
~~~~~~~~~~~ A tojásfestéshez hasonlóan igen régi szokások a tojásokkal kapcsolatos játékok is. Az utóbbira utalhat a „dies concussionis ovorum” név amely a húsvétot követő fehérvasárnapra következő hétfő megnevezése.
A tojásgurításokra húsvét vasárnapjának délutánjától hétfő estig került sor. Ezt a szokást Komárom megyében újból fel is elevenítettek, de itt a húsvéti tojásjátékok számos válfaja közül csak a tojásgurítás maradt fenn. A más jellegű játékok pl.: a türkölés, ticcselés, kókányozás néven más vidékeken leírt összeütés, feldobálás, homlokon való összetörés ma már ismeretlen a megye falvaiban.
A játék során a párt alkotó játékosok egyike a dombról legurítja a tojásokat a lent álló párjának. Az a cél, hogy minél messzebbre gu- ruljon a tojás és épségben maradjon. Az épen maradt tojást újra lehet gurítani mindaddig, míg el nem törik.
A tojásjátékra kijelölt terület nem egy domb volt, hanem csupán eny- hén lejtős dűlőút, amelynek egyik keréknyomában, mint vályúban gurították a festett tojásokat a célt jelző, oldalára döntött, vesszőből készült kétfülű krumplis-kosárba.


A „játszó”
~~~~~~~~~
H
úsvét és pünkösd között, vasárnaponként volt régen szokásban a lányok, legények játszója. Erre Földesen (Hajdú-Bihar m.) így emlékeztek, így mesélték el:
Húsvéttól pünkösdig, akármilyen idő volt, hogyha hó esett is, a parasztlegények gatyára vetkőztek. – Ráncos gatya volt, három szélből volt a gatyánk. Lányok, fiatalemberek, külön-külön csoportban, énekelve, danolva mentek ki a faluból, ki a falu alá a gyepre. Itt aztán mikor mit kezdtek el játszani, vagy labdáztak, vagy fogócskást játszottak, vagy szembekötősdit. Az idősebb legények, már a házasulandó legények, külön csapatban tekéztek. Ez volt a játszó.”

A húsvéttól pünkösdig tartó legény- és leányjátékokat hazánk más részein is ismerték. Zala megyei községekben húsvéthétfőtől  pünkösdhétfőig litánia után „liláztak”. A litániáról kijövő nagylányok fel- vonultak az utcára, ahol összefogódzkodtak, és különböző énekes játékokat játszottak. Ezek közül nem hiányozhatott a „Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű játék, melyben két leány összefogódzva kezét magasra emeli, a sor kígyó- vonalban átbújik a leánykarok által alkotott híd alatt, majd újrarendeződik. A hagyományos játékfüzérhez tartozott a „Fehér liliomszál…” játék is:
Fehér liliomszál, ugorj a Dunába,
Támaszd meg magadat az arany pálcával,
Meg is mosakodjál, meg is törölközzél
Az arany kendővel (vagy ...a kiscica farkával)

  A játszó eltűnésével a „Bújj, bújj, zöld ág…” és más játékok alkalomhoz nem kötött énekes gyermekjátékok lettek.
Sajnos, ma már gyermekeink is egyre kevésbé ismerik őket,
pedig a szórakozás mellett jelentősen hozzájárulhatnának identitásuk, magyarság-tudatuk kialakításához.
 

Húsvét – 212


Húsvéti Bál ~~~~~~~~~~ A legények Húsvét vasárnapjának estéjén jártak locsolkodni a lányos házakhoz, útjukat zeneszó kísérte a leányok borral, tésztával és festett tojással várták őket. – A legtöbb faluban este húsvéti bált is rendeznek. A böjti tilalom után ekkor kezdődhetett újra a tánc, de a húsvéttal megkezdődött a lakodalmak tavaszi ideje is.
 





_____________________________________
Források:
Virágvasárnaptól Húsvétig – Aggiornamentó Kiadó, Bp. 1991.

Éneklő Egyház –Szent István Társulat, Bp. 1985.
Magyar Néprajzi Lexikon
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja: - uj.katolikus.hu
receptmania.hu – wikipedia – jelesnapok.oszk.hu – fn.hu/belfold – freeweb.hu – harmonet.hu – babafalva.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése