2013. október 23., szerda

1956.október 23.-ról! Mit ünneplünk október 23-án?

Mit ünneplünk október 23-án?

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.
1956. Október 23-án azonban az egyetemi ifjúság és a hozzá csatlakozó tömeg azt mondta: ne legyen akárhogy! Elég volt a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be november 10-én.
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.





Az 1956-os forradalom főbb eseményei

            Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetés tüntetéssé fajult. Az Írószövetség, a Petőfi Kör és a Szegeden alakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) egyre erősebb ellenzéki politizálást folytatott. Az egyetemisták 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket és október 23-ára tüntetést szerveztek a lengyel nép melletti kiállás és saját céljaik alátámasztására (Lengyelországban 50 ezer munkás kenyeret és szabad választást követelve tüntetett, amit a hatalom feloszlatott).

            Az október 23-i tüntetés a Kossuth térről átterjedt a Sztálin-szoborhoz - amit ledöntöttek -, majd a Rádióhoz. Itt nem voltak hajlandók felolvasni a pontokat, ezért a fegyveres felkeléssé fajult tüntetés résztvevő megrohamozták az épületet. Közben Nagy Imrét választotta miniszterelnöknek a pártvezetés. Október 24-én megkezdődött a szovjet beavatkozás, a harcok városszerte folytak. Október 25-én délelőtt a Kossuth téren gyülekező tüntetők közé lőttek a karhatalmi erők. Ugyanezen a napon a Budapestre érkező szovjet vezetés két tagja (Mikojan és Szuszlov) Kádár Jánost ültette a főtitkári székbe. Nagy Imre és Kádár reformokat helyezett kilátásba. Október 26-án eldördült a mosonmagyaróvári sortűz, 28-án pedig a párt nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítette az eseményeket és a legelemibb követelések teljesítését ígérte (ÁVH feloszlatása, szovjet csapatkivonás). Megkezdődött az ÁVH lefegyverezése.

            Október 30-án Nagy Imre bejelentette a koalíciós kormányzás visszaállítását, az egypártrendszer összeomlott. A felkelők elfoglalták a párt Köztársaság téri épületét. Mindszentyt kiengedték, győzött a forradalom, úgy tűnt, hogy az ország függetlensége helyreállt. Október 31-én azonban Moszkva a szovjet beavatkozás mellett döntött.

            A forradalom leverése és a korai Kádár korszak

            A repülőtereket szovjet csapatok vették körül. Kádár és Münnich Ferenc szovjet megbízásból ellenkormányt alakított, megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). November 4-én a szovjet haderő támadást indított Budapest ellen. Megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Kádár vezetésével, üres ígéreteket hangoztatva. Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre ment, nem ismerte el az új kormányt, ezért Romániába hurcolták.

            A magyar társadalom ellenállására Kádár és a szovjetek az erőszak politikájával válaszoltak: az eseményeket ellenforradalomnak nyilvánították, sortüzet zúdítottak a tüntetőkre (Salgótarján, Eger), rögtönítélő bíráskodást vezettek be, Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték.

            A megtorlással egy időben a magyar kommunista vezetés hozzálátott a pártállami rendszer helyreállításához, újjászervezte a téeszeket. Az 1960-as évek elején finomítottak a diktatúra módszerein és amnesztiát adtak a politikai elítéltek többségének. 1968-ban egy bátortalan reformkísérletbe kezdtek, de ezt hamar leállították.

Forrás:Internet 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése