2013. szeptember 3., kedd

Netes párkeresés....

"Minden nőben két lélek lakozik! Az egyik megakar ismerni minden kalandot, át akar élni minden örömet és szenvedélyt, a másik viszont hétköznapi életet szeretne, biztonságot, nyugalmat, boldog családot. A háziasszony és a szajha, két lélek egy testben, akik egymás ellen harcolnak!"
                                                    
                                                  

A netes társkeresés sikere nagyban függ két dologtól. A nemedtől, és a korodtól.
Ha fiatal nő vagy, akkor a netes társkeresés a paradicsom, ugyanis kb. dupla annyi férfi van, mint nő. Persze válogatni tudni kell, mert vannak bunkók is szép számmal.
Ha fiatal férfi vagy, akkor teljesen más a helyzet, igazából sikere szerintem a 25 alatti korosztályban netes társkeresőn azoknak lehet, akik az életben is sikeresek, ugyanis hatalmas a konkurencia, ha átlagos kinézetű vagy akkor mission impossible. 25-30 között jobb a helyzet, 30 felett pedig fordul a kocka ugyanis a saját korosztály mellett, ott vannak az érett férfira áhítozó kis libák, és az időből lassan kifutó vénlányok is a kemény két darab petesejtjükkel.

Mindig mosollyal tölt el ha elkezdek egy beszélgetést, főleg idegen, számomra ismeretlen emberekkel. Főleg a kíváncsiság hajt, legtöbbször érdekes, intelligens, humoros beszélgetőpartnerre/ekre vágyom. Ha bekerülök egy új környeztben, persze ami a virtuális világot illeti, mindig izgalom kerít hatalmába. Szeretem felfedezni az újdonságokat, szeretem beleélni magam bizonyos helyzetbe és ha lehet, az álmodozást sem kerülöm el. Ez főleg azért tüzel fel, mert innen jönnek a következő lépések, egyre jobban érdekel ki ül a másik gépnél, vágyakozom arra, hogy lássam, többet akarok tudni róla, végül egyfajta ismerős érzés kerít hatalmába ha legközelebb beszélhetek vele. Számomra így alakul egy ilyen közegben a megismerkedés, most, hogy másoknak hogyan, az a saját dolga. De amint észrevettem, a legtöbb ember felszínes, berber majom, aki írni, fogalmazni és valami újat adni magából képtelen.

Azt hiszem, egy beszélgetés akkor jó - legalábbis számomra - ha annak van motivációja, van amit megakarsz osztani, megakarsz valakit ismerni stb...Viszont ha ez a kellő motiváció csak egy bizonyos gondolat körül forog, egy idő után a szándék, hogy valaki megakarjon ismerni, már semmiből sem áll, csak pislogásból és vergődésből. Ha a megfelelő, és azt a szemernyi érdekes dolgot sem mutatod meg magadból, akkor a további folyamatok nem lesznek .


Nem sok ideje vagyok itt, ami von le következtetéseket, hisz sok-sok megszokott embert nem ismerek akik feljárkálnak a chatre, esetleg csoportokat alkotnak és együtt beszélgetnek. Minden közösségnek megvannak a mozgató rugói, mindenhol van egy két ember, akik jelenléte összekovácsol egy társaságot. Sajnos ezt eddig nem találtam meg, vagy lehet nem is kerestem.
Így hát egyedül vettem fel a harcot arra, hogy kiszűrjem a valamire való banánokat a muskátli közül.


Párkeresés?

Először is nézzük meg, mit nevezünk "normális" párkeresésnek:
Az ember nyitott az új ismeretségekre, aktívan keresi is azokat a helyzeteket, alkalmakat, amikor nagy valószínűséggel, új emberekkel ismerkedhet meg. Ha társaságba hívják, nem utasítja vissza a meghívást, és ha egy számára szimpatikus emberrel hozza össze a sorsa, nyitottan, és őszintén beszél magáról, és próbálja megismerni a másikat.
Sok szempontból tehát nem nagy a különbség az interneten keresztül történő párkereséstől.
Hiszen a szándék ugyanaz, új embereket megismerni, és közülük kiválasztani azokat, akikkel közelebbről is megismerkedne, akik érdeklik. Eddig a pontig - főként azoknak, akiknek kevés idejük van, esetleg túlságosan gátlásosak -, nagyon hasznos dolog az Internet.
Amikor a kezdeti chat-elést rövid idő után felváltja egy valódi kapcsolatfelvétel, egy valódi ismerkedés, és a továbbiakban is ezen a módon folytatódik a kapcsolat, a párkeresőnek nagyobb esélye lesz megtalálnia azt az embert, akit szeretne, mint annak, aki nem él ezzel a lehetőséggel és csak on-line keresgél.

Ál-Arc
                                                          

Mivel az internet lehetővé teszi a kapcsolatteremtést, valójában nem szükséges az egyénnek felfednie valódi azonosságát. Sok felhasználó - ezt kihasználva - egyféle álarcot alakít ki magának, és ezzel az új, kedve szerint beállított identitással vesz részt a kapcsolatfelvételben.
Ugyanakkor - és itt az on-line ismerkedés veszélye - megteremti annak az érzésnek az illúzióját, hogy vannak „kapcsolatai”, vannak barátai, keresik vele a kapcsolatot, szeretik, tetszik másoknak.
Lelkileg tehát kielégül egyfajta kapcsolati igény, ami valójában csak a valóság Ismerkedes_neten_p_p_bel1_1206.jpgbehelyettesítésére szolgál. Ha valaki megreked ezen a fantázia-kapcsolat szinten, elveszti a motivációját, hogy „igaziból” is ismerkedjen, és ezáltal izolálódik egy sajátos világba.
Sokan éppen erre használják a net-et, bókokat gyűjtenek, lehetőségeket számolgatnak, eljátszanak a gondolattal, miszerint bárkivel könnyedén megismerkedhetnék.
Nem ritka, hogy valaki évekig bent van egy társkereső oldalon, de még soha senkivel sem találkozott személyesen. Őket célszerű elkerülni, már az elején kiszűrni, mert számukra csak egy időtöltési forma az „ismerkedés”, sosem lehet velük valódi kapcsolatba kerülni.
Előnyei, illetve a hátrányai

Előnyök

- Nagy előnye az azonnali elérhetőség, nem kell kimenni a világba, felöltözni, stb. vagyis leomlanak azok az akadályok, és korlátok, amelyek a valós világban elkerülhetetlenek lennének - Azonnal kapcsolatba lehet lépni valakivel, és sok embernek pusztán ez a tény csökkenti a magány miatti szorongását
 - Mindent jobban lehet kontrollálni, egy személyes találkozásnál spontán vagyunk kénytelenek megnyilvánulni, és ez sok emberben a kiszolgáltatottság érzését kelti, míg a világhálón bőven van időnk, hogy magunkról egy olyan képet fessünk le, amilyet mi szeretnénk.
                                                       

Hátrányok

Ha párt keresünk, sokkal nagyobb az a felület, amelyre egy-két információ után rávetíthetjük azt az ideális képet, amelyet látni szeretnénk. Éppen ezért, a csalódás is nagyobb lesz, ha személyes találkozóra kerül sor. A sok csalódás után pedig végleg elmehet a kedvünk a párkereséstől, és továbbra is magányosak maradunk.
Ne hagyjuk, hogy kizárólag a vágyaink vezéreljenek. Ne azt lássuk, amit látni szeretnénk – ideális másikat – hanem törekedjünk arra, hogy valóban megismerjük a másik személyiségét.
Sokszor elhangzik, hogy éreztem már az elején, hogy valami nem stimmel, de nem akartam foglalkozni vele.
Kérdés, hogy mi megy végbe „on-line”  másképp, mint a "normális" körülmények között?
Ismerkedes_neten_p_p_bel2_1206.jpgKísérletek bizonyítják, hogy a másik ember megítélésében, a vonzalom kialakulásában nagyon nagy szerepe van az első benyomásnak. A valóságban ekkor rengeteg inger éri az embert: látja, hallja, érzékeli a másikat. A hálón mindez korlátozódik a verbalitás szintjére, esetleg egy fénykép bemutatására. Tehát a hiányzó ingereket ki kell „pótolni”. Vagy a fantázia segítségével, - ami a biztos csalódáshoz vezet - vagy személyes találkozással. Természetesen az utóbbi sokkal célravezetőbb annak, aki valóban a párját keresi. 
Lássunk néha a másik szemével is. Olyan képet tegyünk ki magunkról, ami élethű, és nem túl régen készült. Nagy csalódást okozhatunk a másiknak – és ezzel önmagunknak is – ha teljesen másként jelenünk meg, mint a fotókon.
Aki sokkal többet, jobbat szeretne mutatni magáról, az idővel szorongani fog, hogy mikor lepleződik majd le. A szorongás miatt nem tud spontán lenni, így elveszti még az esélyét is annak, hogy valakinek megtetsszen, hogy kialakuljon egy igazi kapcsolat
                                                       

Jelzem, sikertelenül!

Egyetlen egyszer sem találtam meg még az árnyékát sem annak amit kutattam! Nem tudom, mindenki szexfüggő? Nincs semmiféle érzelemvilága csak a **** jelenléte?
Ez a webcam fanatizmus pedig kiábrándító, nem azért mert én titkolnám az arcom, hisz a profilomban láthatja, de ez lerombol bizonyos dolgokat. Pl. nincs meg az a fantázia aminek egy ilyen helyzetben megkellene lennie.

                                           


Kedvenc kérdésem! :
- Szingli vagy? :O
- Öhm...jelenleg igen!
- És nem hiányzik az életedből a párkapcsolat?
- Nem a párkapcsolat hiányzik.
- Akkor mi?
- Egy ember/egy társ/egy barát/egy számomra kémiai folyamatok útján feltüzelt egyed!
- Ezt nem értem, hisz ugyan az mint egy pár!
- A-a...nekem nem arra van szükségem, hogy párt alkossunk, hanem, hogy úgy érezzem jól magam egy másik emberrel akinek önálló értékei vannak. Én nem akarok párt, én egy másik embert akarok.

Persze ez a beszélgetés itt nem ért véget, nem értett velem egyet, persze sokan nem értenek. De maradjunk annyiban, hogy egyszer talán megértik.

Áááááhh a másik imádni való témám, hát persze, hogy a helyesírás, rövidítés. Nem mintha én perfekt helyresíró lennék, szó sincs ilyenről, mindenki téveszt, mindenki hibázik stb...
                                                     
De azért ezt...ezt...nah... // Jó l néz elki // :DD Könyörgöm ezt most komoly? Szedd már össze magad ember! :D Kiborít...komolyan, a retinám az arcomon folyt miközben elolvastam. Csóró, sokat szenvedhet az alap intelligencia fájdalmas hiányától!


Forrás:Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése