2013. augusztus 15., csütörtök

Szűz Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony napja)





Augusztus 15-e jelentős katolikus ünnep is, Mária mennybemenetele, máshol Mária mennybe viteleként ünneplik. A lényege Szűz Mária testének és lelkének mennybevitele, mert élete mentes volt a bűntől.
A „názáreti szűz”, akinek neve Mária, az evangéliumokban először akkor kerül megemlítésre, amikor angyali üdvözletben részesül és megtudja, hogy gyermeke születik, akinek neve Jézus lesz.
A Római katolikus egyház tanításaiban négy dogma szól róla:
- Mária Isten anyja, Mater Dei. (Efezusi zsinat 431-ben) de ekkor még csak a keleti egyházak ünnepelték, a római egyházban csak a 7. századtól.
- Mária szüzen fogant és szülte Jézust
- Mária szeplőtlenül fogantatott és nem érintette őt az eredendő bűn (IX Pius hirdette ki 1854-ben)
- Mária mennybevitele, XII. Pius hirdette ki 1950-ben.
A protestáns egyházak nem fogadjál el sem a szeplőtlen fogantatást, sem a mennybevitelét.
A hagyomány szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg, de erről a Biblia semmit nem ír.

Murillo

Jeruzsálemben már az ötödik században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz „a szentséges Szűz elszenderülésének” nevezték. A következő évszázad során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a hetedik században vette át, és Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele."  XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
- See more at: http://www.magyarhirlap.hu/nagyboldogasszony-napja#sthash.TLQSObxH.dpuf
Jeruzsálemben már az ötödik században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz „a szentséges Szűz elszenderülésének” nevezték. A következő évszázad során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a hetedik században vette át, és Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele."  XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
- See more at: http://www.magyarhirlap.hu/nagyboldogasszony-napja#sthash.TLQSObxH.dpuf

Jeruzsálemben már az ötödik században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz „a szentséges Szűz elszenderülésének” nevezték. A következő évszázad során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a hetedik században vette át, és Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele."  XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
- See more at: http://www.magyarhirlap.hu/nagyboldogasszony-napja#sthash.TLQSObxH.dpuf
„Mária számára kiemelkedő szerep volt kijelölve az üdvrendben. Ezért nem elégedhetünk meg azzal, hogy pusztán halála emlékezetét üljük, hanem mennybevételét is. A mennybevétel kifejezés világos, és tudatosan tesz különbséget Jézus mennybemenetele, és Mária mennybevétele között. Jézus ugyanis saját hatalmából, önerejéből támadt fel és ült az Atya jobbjára, Mária viszont Jézus erejéből részesedett. A Szentírásban formális bizonyítékot erre sem találhatunk, sõt a szenthagyomány is hallgat róla az első századokban. Az erről szóló tanítás fokozatosan kristályosodott ki. XII. Pius pápa 1950-ben “ex cathedra” kiadott “Munificentissimus Deus” kezdetû bullájában hirdette ki a mennybevétel dogmáját: “…Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Érdemes felfigyelni a pápai megnyilatkozásban két kifejezésre. A “földi életpályája befejezése után” megfogalmazásával XII. Pius felülemelkedik mindenféle teológiai spekuláción, amely Mária haláláról, vagy a halál nélküli megdicsõülésérõl szól. Egyes teológiai irányzatok ugyanis Mária halálának állításával szemben azt az álláspontot képviselik, hogy halál nélkül változott át megdicsõültté. A “mennyei dicsõségbe” kifejezés pedig kizár minden kozmológiai találgatást, és azt sugallja, hogy Mária teste-lelke tökéletesen egyesült Istennel, és élvezheti az ember által elérhető legnagyobb boldogságot.”(forrás: EuroAstra.hu, Somfai Elemér)
Magyarországon Szent István rendelkezése (1038) után Nagyboldogasszony napjaként ünnepelik a hívők augusztus 15-ét. A magyar katolikus hagyomány ünnepli Szűz Mária születését is, ez a Kisboltdogasszony ünnepe., szeptember 8., vagy a hozzá legközelebbi vasárnap.
A Madonna ábrázolás nagyon népszerű volt a reneszánsz, de még a barokk festészetben is, ehhez képest a mennybevitelt kevesebben festették meg. Tiziano és a Murillo egy –egy műve a legismertebb.
Magyarországon 1948. óta nem nemzeti ünnep, most vannak törekvések, hogy ismét az legyen. Illetve ezek a törekvések főleg arra irányulnak, hogy munkaszüneti nap legyen.

Forrás :Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése