2013. augusztus 19., hétfő

Mit is ünneplünk augusztus 20-án?


                                                     

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg
Nevezzük Szent István, az államalapítás vagy az új kenyér ünnepének - augusztus huszadikát mindannyian ünnepeljük. De tudjuk vajon pontosan, hogy miért is rendezik évről évre a tűzijátékot, miért közvetíti a tévé a Szent Jobb körmenetet, és mi köze van az egésznek az új kenyérhez?
 
Régen augusztus 20-án tartották az aratóünnepeket, ekkor értek véget az aratások, a betakarítások.

Nem csak a búzatermést és a vele kapcsolatos munkák lezárulását ünnepelték, de a zab jó minőségéért, sőt, sok helyen a málnatermésért is ilyenkor adtak hálát a templomokban és az ünnepségeken.
Az újonnan betakarított búzából megsütötték az első kenyeret, amelyet Új Kenyérnek neveztek el.

Területenként változott, hogy a kenyérrel sütés és megáldás után mi történt, de a leginkább bevett szokás az volt, hogy István király jótékonykodására emlékezve a kenyeret szétosztották a szegények között.                                             


Kezdjük az elején: 1038. augusztus 15-én eltemették István királyt, aki alatt Magyarország keresztény európai királysággá vált. Szentté avatását az általa megvakíttatott Vazul leszármazottja, a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20-án, két másik szenttel: fiával, Imrével, és a velencei származású váradi püspökkel, Gellérttel. István az első olyan szent, akit az 1054-es egyházszakadás után mind a keleti, mind a nyugati kereszténység elfogad.

Szent László ezzel nemcsak egyik ősének megnyomorítóját avatja szentté: a középkori hagyományok értelmében az államalapító szentsége olyan jogalapot teremt, mely garantálja Magyarország önállóságát - senkinek sem tartozik hűbéresküvel. Az ekkoriban pápapárti királynak emellett az a joga is megmarad, hogy egyházi ügyekbe is beleszóljon.

Augusztus huszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.

Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság vészterhes időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb. Az újkori pápaság szertartásnaptár-egyszerűsítése során Szent István ünnepét azonban kivették a sorból, bár a magyar nemességnek hálás Mária Terézia, világi formában ugyan, de rendelkezik az ünnep megtartásáról. 1771-ben az ő közbenjárásával kerül Budára a Szent Jobb, elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezik, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni.

Harminchét évvel később, 1818-ban tartják meg a Szent Jobb első körmenetét a Budai Várban. Az augusztus huszadikai ünnep azonban a reformkor és a szabadságharc alatt a magyar egységet és állami önállóságot is jelképezte, ezért is tiltották 1849 és 1860 között a körmenetet.1891-ben nyilvánították Szent István ünnepét munkaszüneti napnak, a századfordulón pedig újjáéled aratóünnepségek hagyománya.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.A korábban katolikus ünnep a Horthy-rendszerben válik nemzeti ünneppé, hiszen a katolikusok a szentet, a reformátusok és evangélikusok pedig mint az ország egységének a nemzeti önállóságnak a megteremtőjét láthatták benne - a Szent Istváni állam-terület visszaállítása pedig a revízió központi gondolata volt.


Hivatalosan is
ünnepi-tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót. A sokgyermekes anyák kitüntetése mellett később az ünnepségek állandó résztvevője lesz a Gyöngyös bokréta táncegyüttes, a magyar hagyományok őrzője.

A vesztes háború után az új berendezkedés számára korábbi tartalmával augusztus huszadika nem volt elfogadható, s mivel a naptárból nem tudták kitörölni, Rákosi Mátyás az "Új kenyér ünnepévé", majd "a népköztársaság ünnepévé" nevezte át. A Kádári enyhülés a "tiltott, tűrt, támogatott"-rendszerben a tűrt közé sorolta e napot.

A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos állami ünnepet. 


Forrás:Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése