2013. július 7., vasárnap

Nursiai Szent Benedek napja.



Nursiai Szent Benedek napja.
       


                                                        

     A    nyolcadik században rendelték el először július 11-én az ünnepét, míg 1964. október 24-én VI. Pál pápától az "Európa védőszentje" címet kapta meg. Ünnepe különösen jelentős, ugyanis a nemrég pápává választott XIV. Benedeket nevének megválasztásakor nagyban befolyásolta a szerzetesség atyjának élete és munkássága. 

Nursiai Benedek a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként ,,Európa védőszentjévé" nyilvánította.

Noricum tartományban született, előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában tanult, de megelégelte a világi hívságokat, és később egy Subiacóhoz közeli barlangba vonult a világ elől, három év után pásztorok találtak rá. Abban a korszakban élt, amikor megszűnt a Római Birodalom, helyette létrejött a keleti gót állam, élén Theodorik királlyal. 529-ben megalapította a montecassinói kolostort, és kidolgozta annak szabályrendszerét, ami máig a nyugati szerzetesség alapja.

Életrajzát I. (Nagy Szent) Gergely pápa írta meg Dialógus című művének második kötetében. A szerző alapvetően kronologikus rendben halad Benedek életének elbeszélésben, akivel kapcsolatban fejlődéstörténetről beszélhetünk, nincs tematikus csoportosítás. Benedek csodák történnek vele megtérése után, küzdelmet folytat bűnös dolgokkal. Pl.: női kísértésre csalánbokorba ugrik vagy felismeri a neki szánt mérgezett ételeket és italokat. A monostor megalapítása után azonban már ő a forrása a csodáknak, de ezek sem nem térítő, sem nem gyógyító csodák. Benedek örök harcot vív a Sátánnal, ezért ő lesz a példája a tökéletes és legyőzhetetlen szentnek. Ezenkívül ő a közösségi élet szentje is, hiszen a szerzetesi életben teszi a csodákat, a rendnek mutat példát. A következő képességekkel rendelkezik: úrrá lesz a természet törvényein; jövőbelátó képesség; szimultán tudás más eseményekről; látja a Szentlelket, és a természetfölöttit; tud gondolatot olvasni; halála után két szerzetes tanúskodik róla ugyanúgy - egymástól függetlenül.

Egyik legfontosabb műve a 73 pontból álló szerzetesi Regula. Ezen művét a "montecassinói kolostorban töltött évei alatt írta. Sokat merített az ottani tapasztalataiból, és a korábbi hasonló témájú írások is hatottak rá: az egyiptomi szerzetességről szóló Vitae Patrum (Az atyák élete), Szent Vazul, Cassianus, Pachomius és Szent Ágoston írásai, s amire mostanában figyeltek fel, a Regula Magistri. A Regula Magistri nagy részben szó szerint megegyezik a benedeki Regulával, máshol csak érintkezik, de néhol éppen ellentétben áll vele."

E műve mind a mai napig sok kolostorban, monostorban szabályozza a szerzetesek mindennapi életét. Egyúttal felsorolja a jó cselekedetek 74 eszközét, elkülöníti az alázatosság 12 fokát és rendelkezik továbbá a hibázók büntetéseiről. A 73. pontban elmondja, hogy műve nem teljes, és irányadást nyújt a teljesség eléréséhez.

Egyháztörténeti szempontból a mű a 3. fejezetben szabályzott tanácsadó testület szempontjából fontos, mivel ez az intézmény nála jelenik meg először.Forrás:Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése