2013. június 19., szerda

Védekezés, kánikulában


                                                         


Az idén is, mint minden évben szinte egyik napról a másikra megérkezett a kánikula. A hirtelen jött melegben fontos feleleveníteni a hőség elleni védekezés aranyszabályait egészségünk megóvásának érdekében.
Hogyan előzzük meg a rosszulléteket?!
Mi a teendő rosszullétek esetén?! 

Olvassa tovább, hogy tudjon magán és másokon segíteni!

Az emberi szervezet hőegyensúlya

Az egészséges emberi szervezet hőszabályozó mechanizmusa rendkívül jó. Szélsőséges körülmények között is képes a hőegyensúly fenntartására a test és a környezet közötti  folyamatos hőcserével.
 Leghatékonyabb hőszabályozó mechanizmusunk a verejtékezés és a verejték bőrről való elpárologtatása.

Hő által okozott rosszullétek

Napszúrás
Tartós napsugárzás következményeként a fej felmelegedése váltja ki.
Tünetei:

  • Fejfájás
  • Hányinger, hányás
  • Egyensúlyzavar
  • Fényérzékenység
  • Általános rossz közérzet
Hő-kimerülés
Meleg környezetben végzett tartós munka következtében alakul ki.
Tünetei:

  • Nagyfokú gyengeség
  • Fáradtság
  • Szomjúság
  • Fejfájás
  • Szapora légzés
  • Szorongás
Hőguta
Ha a külső hőmérséklet olyan magas , hogy már az izzadás sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni, akkor az vészesen magas lesz, s ez hőgutához vezethet.
Tünetei:

  • Fejfájás
  • Bőr száraz, forró, kipirult 
  • Szapora szívverés
  • Izomgörcs
  • Tudatzavar
  • Eszméletvesztés
  • Magas láz ( 40 °C )

Mit tehetünk a rosszullétek kialakulásának megelőzésére

  • A fokozott folyadékigény végett napi 3- 4 liter folyadék elfogyasztása ajánlott, munkavégzés közben pedig legalább félóránként védőitalként fogyasszunk el 1 pohár ásványvizet és pótoljuk az elveszített ásványi anyagokat is! 
  • Naponta többször együnk és keveset, a napi étrendet pedig lehetőleg kalóriaszegény, könnyen emészthető ételekből állítsuk össze. A túlsúlyos, fizikailag edzetlen emberek sokkal nehezebben bírják a hőterhelést, tehát helyezzünk nagyobb hangsúlyt a folyamatos testedzésre, egészséges táplálkozásra, vagyis a túlsúlytól való megszabadulásra.
  • Lehetőleg 11- 15 óra között ne menjünk a tűző napra, de 20 percnél tovább semmiképpen  se tartózkodjunk a napon! A kritikus időszakban ne sportoljunk, és ne végezzünk fizikai munkát!
    A munkaközi szüneteket töltsük szoba-hőmérsékletű ill. klimatizált helyiségben! A lehetőséghez képest naponta többször zuhanyozzunk! Felhevült testtel, teli hassal soha ne ugorjunk a hideg vízbe!
  • Laza, jól szellőző, természetes anyagú ruházatot viseljünk! 
  • Az erős napfény megégetheti a szem felszínét és kötőhártya-gyulladást okozhat, ezért használjunk széles karimájú kalapot, napszemüveget. Használjunk mindig magasabb faktorszámú fényvédőkrémet a sugárzásnak kitett testfelületeinken.
  • Gyermeket, állatot soha ne hagyjunk a felmelegedett gépjárműben még rövid időre sem! A napsugárzásnak kitett gépjárműben ne hagyjunk sprayt vagy gázöngyújtót, mert tüzet okozhatnak. Hosszabb utazás alkalmával többször álljunk meg, mert a hőség reflex tevékenységünket is befolyásolhatja.

Mit tegyünk hő által okozott rosszullét esetén?

  • A rosszullétes fejére, mellkasára, hátára tegyünk hideg vagy kéz meleg borogatást!
  • Ha tud, zuhanyozzon le langyos vízzel, ha nem tud, mossuk le vizes szivaccsal!
  • Fektessük hűvös, szellős helyre, fejét emeljük fel, s tegyünk rá vizes borogatást!
  • Itassuk meg szénsavmentes folyadékkal.

Súlyosabb esetben, ha tudatzavar, lázas állapot kíséri a rosszullétet, minden esetben orvosi segítségre van szükség, tehát haladéktalanul biztosítani kell a beteg orvoshoz juttatását!!


Bárkinek okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok.
Ilyenek például a csecsemők és a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, a fogyatékosok, a szívbetegségekben és a magas vérnyomásban szenvedők.
Tanácsok:
  • A kánikulai meleg kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősorban a fizikai munkát végzők szervezetére, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozóknál.
  • Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat, okozhat. Ezek jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladéktalanul keressék fel kezelőorvosukat. Szívgyógyszereket szedő betegek kérjék ki ezzel kapcsolatban kezelőorvosuk tanácsát.
  • Az idősek kánikula idején tartózkodjanak hűvös helyen, kerüljék a szervezetüket terhelő fizikai munkát. Zuhanyozzanak naponta többször langyos vízzel.
  • A kánikula idején mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet. Fontos a só pótlása is!
  • Kerüljük a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. A káros UV-B sugárzás ellen védjük bőrünket napvédő krémmel és megfelelő, világos színű, természetes alapanyagú ruházattal, széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot viseljünk a szemünk védelmére.
  • Lehetőleg éjjel szellőztessen!
  • Ne hagyjunk kisgyermeket, állatot bezárt gépkocsiban!
  • A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!
  • A szabadban végzett sportolást is korlátozzuk a reggeli vagy kora esti órákra!
  • A fizikai munkát végző dolgozóknál ilyen időjárási, hőmérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védőitalként 14-16°C hőmérsékletű ivóvizet vagy azonos hőmérsékletű alkoholmentes italt, valamint az előírtaknak megfelelő pihenőidőt biztosítsanak.
  • Az állatoknak adjunk több vizet, ne kössük ki a kutyákat a napra.
  • A közlekedés során vegyük figyelembe, hogy a hőség csökkentheti a koncentrációs képességet.
  • A gépjárművel több órás útra indulók gondoskodjanak a vízellátásról a folyadékhiány pótlása érdekében, valamint az esetleges segélyhíváshoz szükséges segélykérő telefonszámok biztosításáról.
     
Mit igyunk? Víz, ásványvíz, tea, szénsavmentes üdítők, paradicsomlé, aludttej, kefir, joghurt, levesek.
Mit ne igyunk? Kávé, alkohol tartalmú italok, magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők.
Alapszabályok napozáskor:
  • Ne tegyük ki bőrünket intenzív napsugárzásnak 11 és 15 óra között – azaz ebben az időszakban ne napozzunk!
  • Eleinte 15-30 percnél tovább ne tartózkodjunk a napon. Az időtartamot alkalmanként 5-10 perccel emelhetjük.
  • Használjunk megfelelő faktorú (15-ösnél magasabb) naptejet! A naptej különösen fontos a gyermekek számára, mert a gyermekkorban történő leégés jelentősen megnöveli a festékes és nem festékes rosszindulatú bőrdaganatok felnőttkori kialakulásának kockázatát! A megfelelő naptej következetes alkalmazása még azoknál is csökkenti a kockázatot, akik korábban sorozatos komoly leégéseket szenvedtek el.
  • Használjunk a leégéstől védő öltözetet, sapkát és napszemüveget is – a melanoma a szem leggyakoribb daganata! Aki óvni akarja a látását, helyes, ha UV-A és UV-B védelmet nyújtó, megbízható napszemüveget visel.
  • Mindenképpen el kell kerülni a petróleumtartalmú barnítószereket, mert ezek égető hatásúak.
  • Hat hónaposnál (egyévesnél) fiatalabb csecsemőt semmilyen mértékben nem szabad közvetlen napsugárzásnak kitenni.
Fontos havonta ellenőrizni a szemölcsök és anyajegyek állapotát, és bármilyen változást azonnal meg kell mutatni az orvosnak.
Forrás:Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése