2013. június 22., szombat

Édesburgonya, azaz batáta....

Édesburgonya PDF Nyomtatás E-mail
Zamatos TEReMtÉSZET:
Édesburgonya

Az édesburgonya, más néven batáta (latin neve: Ipomoea batatas) igazán megérdemli a figyelmet. Ez a Dél-Amerikából származó növény a „rendes” krumplinak (Solanum tuberosum) rendszertanilag csak igen távoli rokona. Sokszor összekeverik az afrikai yamgyökérrel (Dioscorea fajok), illetve a csicsókával (Helianthus tuberosus)is.

Magyarországon sajnos csak alig ismerik, és elvétve kapható, pedig éghajlati adottságaink alapján – kis odafigyeléssel – nálunk is termeszthető lenne. Néhány lelkes és végletekig elkötelezett termelő kivételével azonban sehol sem foglalkoznak vele komolyabb mértékben. Leginkább nagy áruházláncokban beszerezhető, általában igen drágán. Ha szerencsések vagyunk, fellelhetünk néhány termelőt, akiktől olcsóbban vásárolhatunk. Fogyasztásával és az egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban komoly kérdések merültek fel.

A batátának két alapvető fajtája van. Az első narancssárga, sárga vagy lila húsú, íze pedig a sütőtökére emlékeztet. A második világos-szürkés húsú és a gesztenyéhez hasonló ízű. Sárgás színének köszönhetően az előbbi béta-karotin tartalma sokkal magasabb, ha tehetjük, ezt részesítsük előnyben.

Nem csupán az íze nagyszerű, édeskés, kicsit karamellszerű, hanem tápanyagtartalma is magas. Az édesborgonya az egyik legtáplálóbb zöldségféle, amit csak bolygónkon fellelhetünk. (Egy 1992-es kutatás során, amely a zöldségek komplex szénhidrát, rost, fehérje, A- és C-vitamin, valamint vas és kalcium tartalmát hasonlította össze, az édesburgonya toronymagasan végzett az élen, 182 pontjával majdnem százat verve a második helyezettre!) Lássuk hát, mi minden van benne:

Béta-karotin és A-vitamin: Héjastól fogyasztva egyetlen közepes méretű édesburgonyában a napi ajánlott mennyiséget négyszeresen meghaladó béta-karotin található. A béta-karotin az A-vitamin elővitaminja. Ez azt jelenti, hogy a testünk alakítja át A-vitaminná, amely rendkívül fontos szerepet játszik a látásban, a csontfejlődésben és az immunrendszer működésében. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin, így mindig ügyeljünk arra, hogy az édesburgonyát egy kis egészséges zsiradékkal (bio ghível vagy olíva olajjal) együtt fogyasszuk.

C-vitamin: Az édesburgonya a citrusfélékhez hasonló, kiváló C-vitamin forrás. Ez a vitamin segíti a fertőzésekkel való megküzdést, a sebgyógyulást, valamint a vas felszvódását. Egy közepes édesburgonya napi C-vitamin szükségletünk 35 százalékát fedezi. Jelentős még E- és B6-vitamin tartalma.

Nyomelemek: Az édesburgonya igen jó mangánforrás. Ez a nyomelem segíti a normális vércukorszint megőrzését, valamint a pajzsmirigyműködés optimális szinten tartását. A mangán mellett még valamennyi rezet, kalciumot, káliumot és vasat is tartalmaz.

Rostok: Az édes-krumpli fantasztikusan gazdag rostokban, amelynek egyik előnye, hogy nagy tömeget képez a gyomrunkban, így tovább biztosítja a jóllakottság érzését. Emellett a rostok a bélmozgások egészséges szinten tartásában is segédkeznek, valamint csökkentik a koleszterinszintet. Egy héjában sült közepes édesburgonya több rostot tartalmaz, mint egy zacskó instant zabpehely!

Komplex szénhidrátok: Az édesburgonya komplex szénhidrátokból épül fel, így olyan energiát nyújt, amely fokozatosan és állandó ütemben szabadul fel. Ezzel szemben például a cukor és a finomított cukrokat tartalmazó élelmiszerek hirtelen árasztják el a szervezetet, egy időre megdobják a szervezetünket, ám amikor a pörgés abbamarad, annál fáradtabbak leszünk.

Antioxidánsok: Az édesburgonya a többi zöldséghez képest erőteljes antioxidáns aktivitást mutat. Az antioxidánsok segítik az olyan krónikus betegségek megelőzését, mint a rák vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

Alacsony kalóriatartalom: Egy közepes édesburgonya (12 cm hosszú és 5 cm széles) energiatartalma héjában sütve mindössze száz kalória. Az édeskrumpli így fogyókúrázóknak is ideális táplálék. Zsírtartalma szinte nincs.

Jó tudni, hogy ha héjastól fogyasztjuk az édesburgonyát, alacsonyabb lesz a glikémiás indexe ( magyarázat a cikk végén), és további tápanyagokhoz jutunk általa. Fontos viszont, hogy ezt csak biotermesztésből származó zöldségekkel tegyük, mivel a zöldségek és gyümölcsök héjával egyébként igen sokszor rengeteg vegyszert viszünk be a szervezetünkbe.

Cukorbetegek is fogyaszthatják! Annak ellenére, hogy a nevében szerepel az „édes” szó, az újabb kutatások szerint az édesburgonya nagyon jó a cukorbetegek számára is, mivel stabilizálja a vércukorszintet, csökkenti az inzulin rezisztenciát. Glikémiás indexe igen alacsony, ezért lassan bomlik le a testben, így a vércukor és az inzulin szintjében csak kisebb ingadozásokat okoz. A cukorbetegek számára legjobb, ha héjában megfőzve fogyasszák. Akiknek erős az emésztése, nyersen is lereszelhetik és salátába tehetik (vátáknak, kapháknak ez kevésbé ajánlott). A héjatlan édesburgonya a közepes glikémiás indexű ételek közé tartozik, 63-66 közötti értékkel, amely még mindig alacsonyabb, mint a többi keményítő tartalmú étel, mint a krumplipüré vagy akár a teljes kiőrlésű kenyér.

Ajurvédikus szempontból édes, nehéz minősége jól egyensúlyozza a vátát és a pittát, és még a kaphák is viszonylag nyugodtan fogyaszthatják, bár legyenek vele kicsit mértékletesebbek, mivel elnehezítheti őket. Mivel könnyen emészthető, de mégis sok értékes tápanyagot tartalmaz, valóságos kincs azoknak, akiknek gyenge az agnija.
-------------------
A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek 1000 kJ-nyi mennyiségének vércukoremelő képessége a szőlőcukorhoz (néha a fehér kenyérhez) képest, százalékban. (Vércukorszinten a vér szőlőcukortartalmát értjük, bár más cukor, elsősorban gyümölcscukor is található benne.) Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb.
GI-indexe elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszereknek van, a szénhidrátokat ugyanis a szervezet szinte kivétel nélkül szőlőcukorrá alakítja. Ugyanakkor a máj képes szőlőcukrot előállítani más, elsősorban a fehérjelebontás során keletkező vegyületekből is (glükoneogenezis), így szénhidrátot nem/alig tartalmazó ételeknél is mérhető lehet a közvetett vércukoremelő hatás.
A GI értékét az ételben található anyagokon kívül befolyásolja az elkészítés módja is.
Forrás:Internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése