2012. július 4., szerda

A kánikuláról...

A kánikuláról...

A kánikula eredete
Azt nyilván mindenki tudja, hogy mit értünk kánikula alatt. Így nevezzük a nyári hőséget, amikor "kutya" nagy meleg van.                                                 
És itt most nem véletlenül említettük a "kutya" szót, ugyanis a kánikula szóban szereplő canis latinul kutyát jelent. A főleg július végén és augusztusban tapasztalható tikkasztó meleget azonban nem a négylábú házi kedvencről nevezték el, hanem egy másik kutyáról.

Az ókorban római csillagászok megfigyelték ugyanis, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén egyszerre kel a nappal. Ez a csillag a Sirius, melyet neveznek Suthisnak, Kutyacsillagnak és Caniculának, vagyis Kis Kutyának is.
Ezek az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget. A mai tudomány ezt az elképzelést elveti, hiszen a Canicula 80 trillió kilométernyi távolságban található a Földtől, így nem befolyásolhatja időjárásunkat. Az elnevezés azonban megmaradt, s ezek szerint nagyon régről származik.


A kánikula veszélyei
A nyár beköszöntével hosszabbak lesznek a nappalok a szokásosnál, nagyobb a napsütéses órák száma is, mivel viszonylag kevés a felhőzet. A Nap magasan áll, fénysugarai majdnem merőlegesen esnek a talajra, ezért igen sok energiát közvetítenek. Először a talaj melegszik fel, majd a közvetlenül vele érintkező levegőréteg. A felforrósodott és kitágult levegő sűrűsége csökken, ezért felemelkedik, helyébe alacsonyabb hőmérsékletű levegő tódul, mely ugyancsak felmelegszik… Nemcsak a magas hőmérséklet kellemetlen a számunkra, hanem a közvetlen erős napsugárzás és a száraz levegő is.
                                                               
Fokozódik a test párolgása, izzadunk, így szervezetünk sok vizet veszít. A szakemberek nem győznek bennünket figyelmeztetni a kánikulában jelentkező veszélyekre.
                                                               
Nyáron van az iskolai szünidő, és sokan az évi szabadságot is ebben a periódusban veszik ki. Az emberek igyekeznek minél több időt a friss levegőn tölteni. Mivel meleg van, igyekeznek minél több ruhadarabtól megszabadulni. Ez azt jelenti, hogy bőrünket hosszabb időre tesszük ki a napsugárzásnak, márpedig közismert, hogy ilyenkor a káros ultraibolya sugarak roncsoló hatásával kell számolnunk. Téved az, aki azt gondolja, hogy a napozókrém mindenható, teljes biztonságot szavatol a számunkra. Valójában csak részben szűri ki a káros napsugarakat, másrészt viszont a verejtékkel, a fürdővízzel fokozatosan lekerül a bőrünkről. Tehát korlátoznunk kell a napon töltött időt, a napozókrémet pedig több alkalommal is fel kell vinni a bőrünkre, mégpedig minden szabadon hagyott bőrfelületre.

Fontos szabály az is, hogy ne hagyjuk túlzottan felforrósodni a testünket. A szervezetnek van egy jól működő természetes hűtőrendszere: izzadással nedvesség kerül a bőr felületére, a párolgás pedig hőelvonással jár. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy egy idő után kínzó vízhiány lép fel, a test pedig veszélyesen felmelegszik. Különösen olyankor jelentkezik viszonylag hamar ez az állapot, amikor intenzív testmozgást végzünk a napon – pl. labdajáték során megfeledkezünk testünk védelméről. Gyengeség, fejfájás, kínzó szomjúság, erősödő szívdobogás figyelmeztet bennünket a bajra. Igyekezzünk testünket mielőbb lehűteni, fogyasszunk elegendő vizet, pótoljuk az elveszített elektrolitokat (pl. a sót), húzódjunk árnyékba. 

A jelenlegi hőséghullám nagyon megviseli az idősek szervezetét. Ebben a korban már nem működik tökéletesen a szervezet hőszabályozó mechanizmusa, az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan pontosan a környezeti hőmérsékletet, mint fiatalabb korban.

Az idősebbek a szomjúságot is kevésbé érzik, sokszor nem isznak elég folyadékot, testük könnyebben túlmelegedhet, ami hamarabb vezethet kiszáradáshoz. A folyamatot rontják az olyan idős korra jellemző betegségek, mint például a magas vérnyomás illetve a szív-érrendszeri problémák, esetleges veseműködési és anyagcserezavarok, a cukorbetegség.

Hűsítő tippek kánikula ellen

                                    

A hőség jó is lehet valamire: böjtölhetünk és fogyhatunk. De ami a legfontosabb: bőségesen igyunk folyadékot.

Étel - ital a nagy hőségben
A forró napokon szervezetünk energiaszükséglete 15 százalékkal csökken. A kalória- és zsiradék dús ételek fogyasztása fokozza az izzadást és rossz közérzetet, emésztési problémákat okozhat. Ezért naponta inkább többször együnk és keveset, a napi étrendet pedig lehetőleg kalóriaszegény, könnyen emészthető ételekből állítsuk össze. Ne együnk meleg leveseket. Ha levesre vágyunk, hideg gyümölcslevest fogyasszunk. Ne ragaszkodjunk a meleg ebédhez és vacsorához. Ne használjunk erős csípős fűszereket sem, mert ezek fokozzák a verejtékmirigyek működését. A kellemes közérzet eléréséhez hozzátartozhat egy-egy jó minőségű fagylalt vagy jégkrém fogyasztása is.
                                                  
A hőség hatására erőteljesebben izzadunk, folyadékot és ásványi anyagokat is veszít a szervezetünk, amit feltétlenül pótolnunk kell. A kisgyermekeknél és az időseknél fokozottan kell figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfelvételre (ez nagy melegben akár napi 3 liter is lehet). A napi szükségletet fedezhetjük kefir, joghurt, gyümölcsleves, ivóvíz, különböző ásványvizek, natúr gyümölcslevek, gyümölcstea vagy paradicsom ivólé, illetve friss zöldségeknek és gyümölcsöknek fogyasztásával.
Ételeink nagy részét a saláták, a gyümölcsök, a tejszín, tejszínhab nélküli gyümölcslevesek és a rántás nélküli, joghurttal vagy kefirrel habart főzelékek alkossák. Ne együnk nehéz ételeket, részesítsük előnyben a roston, fóliában vagy tepsiben, zsiradékmentesen sült szárnyas húsokat, de grillezhetünk, süthetünk zöldségeket, gyümölcsöket is. A fogyókúrázók most kihasználhatják a friss gyümölcsök, zöldségek időszakát.Nehezebb helyzetben vannak a hipertóniában, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, esetükben ugyanis nem korlátlan a folyadékfogyasztás. Bár az izzadás miatti folyadékvesztés súlyosabb esetekben szívritmuszavart is okozhat, ám a nagy folyadékbevitel is kóros terhelést jelenthet a szervezetüknek.Ezért aranyszabály, hogy óránként egy deci, azaz naponta másfél liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italok vízhajtó hatásuk miatt kerülendők, a legjobb a buboréktalan ásványvíz vagy a káliumban gazdag narancslé.
                                                 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése